Kiegyenlítette fennálló hitel tartozását az Egyesült Államokkal szemben a két utolsó amerikai nagybank, a Citigroup 20 milliárd dollárt, majd néhány órával a hétfői bejelentést követően a Wells Fargo is 25 milliárdot.

A San Francisco-i székhelyű Wells Fargo bank hétfőn a tőzsdezárás után közölte, hogy a visszafizetést már régóta tervezik, és a Citigroup lépése nem gyakorolt rájuk nyomást. A visszafizetést a bank részben új részvénykibocsátással fedezi, 10,4 milliárd dollár értékben. Az állammal kötött megállapodás értelmében, a Wells Fargo 1,4 milliárd dollárt fizet ki osztalékként. A törlesztés érzékenyen érinti majd a bank negyedik negyedéves eredményeit.

A Citigroup hétfői bejelentése szerint 20 milliárd dolláros állami hitel portfóliót fog visszafizetni illetve részvénykibocsátás keretében 17 milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy jövőre kiléphessen a TARP programból. Az állami mentőcsomagból (TARP) a Citigroup több részletben kapott 45 milliárd dollárt hitelként. Az utolsó részletet oly módon kapta meg a bank, hogy az állam részvénycsomagot kapott 25 milliárd dollár értékben. Ennek a csomagnak az értéke jelenleg megközelíti a 30 milliárdot.

Az utolsó nagy bankház, a Citigroup mellett, a Wells Fargo amely még nem egyenlítette ki tartozását az állam felé. Nyáron fizette vissza tartozását a J.P. Morgan, a Morgan Stanley, illetve a Goldman Sachs is. Az adós bankok igyekeznek a visszafizetéssel, mert csak így kerülhetnek ki a szigorú állami ellenőrzés alól, többek között maguk határozhatják meg ismét a menedzseri bónuszkifizetéseket is.

Hasznot húztak a nagybankok a válságból is: több nehéz helyzetben lévő piaci vetélytársukat is bekebelezték, szövetségi vezénylettel. Ily módon tovább erősítették piaci helyzetüket, nagyobb befolyást szereztek a fogyasztói hitelezés területén és több profitra tehetne szert. Például a Wells Fargo vagyona 43 százalékkal gyarapodott miután bekebelezte a Wachoviát.

A J.P. Morgan Chase jelenleg az Egyesült Államok banki letétjeinek a több mint egy tizedét birtokolja és hasonló hányaddal rendelkezik a Bank of America és a Wells Fargo is ami hatalmas mértékű tőkekoncentrációt jelent. Ez 2200 milliárd dollárt jelent és az összes banki letét 34 százalékát teszi ki. A három bank valamint a Citigroup, melynek az állam is résztulajdonosa lett, bocsátja ki a hitelkártyák kétharmadát és minden második jelzálog-hitelt.

A Szövetségi Hitelbiztosítási Intézet (FDIC) aggályának adott hangot a folyamat miatt, mivel ennek két káros következménye is van. Egyrészről ezáltal csökken a piaci verseny és a fogyasztók választási lehetőségei beszűkülnek, másfelől a mind nagyobb összefonódás miatt a nagybankok úgy érezhetik, hogy a kormány baj esetén mindig megmenti majd őket.